segítségre van szüksége?
gyakran nehéz tudni, mit kell tenni, ha étkezési rendellenességgel él. Íme néhány ötlet mindenki számára-a szülőktől, a nagyszülőktől és a testvérektől a partnerekig és a szobatársakig.
- ösztönözze a személyt, hogy kérjen szakmai segítséget
segítség nélkül nagyon nehéz lehet az étkezési rendellenesség leküzdése, ezért fontos cél a szakmai segítség elérése. Ne feledje, hogy ha valakinek étkezési rendellenessége van, gyakran védő és privát. Fenyegetve érezhetik magukat, ha valaki azt mondja nekik, hogy segítséget kell kérniük, és dühében vagy tagadásában kitörhetnek. Próbáld meg nem személyesen venni, majd később próbáld meg újra. Nyugtasd meg őket, hogy csak azért cselekszel, hogy törődj velük, és azért vagy itt, hogy támogasd őket.
- Bátorítsd a személyt, hogy ismerje fel más képességeit és tulajdonságait
használd a tudásodat a személyről, hogy ösztönözze őket arra, hogy lássák a változás pozitív hatásait. Tartsa a kommunikációt pozitívnak és nyitottnak — szánjon időt arra, hogy különböző témákról beszéljen. Az étkezési nehézségekre való összpontosítás stresszes környezetet teremt, ami azt eredményezheti, hogy a személy visszavonul veled. Próbáljon a pozitív viselkedésükre összpontosítani, nem pedig a rombolóbbakra. Ne dicsérje fizikai megjelenésüket; kommentálja személyiségüket, intelligenciájukat, tehetségüket, álmaikat. Légy izgatott, amikor érdeklődést mutatnak valami iránt, ami kívül esik az ételen, a diétán vagy a testképen. Tegyen fel kérdéseket a témával kapcsolatban.
- használja a nevetést kommunikációs eszközként
a humor nagyszerű kommunikációs eszköz. A nevetés segít az embernek pihenni és egy kicsit leengedni az őrét. Ez nem azt jelenti, hogy egy jó nevetés után rá kell csapnia őket étkezési rendellenességükre, de lehet, hogy ráveheti őket, hogy egy kicsit nyíltabban kezdjenek beszélni arról, hogy min mennek keresztül.
- vegye le a hangsúlyt az ételről és a súlyról
az étkezési zavarban szenvedő személy már túlságosan az ételekre és a testsúlyra koncentrál. Ne beszéljen negatívan a saját testéről vagy megjelenéséről étkezési rendellenességben szenvedő ember körül. Ne próbáljon hangsúlyt fektetni az elfogyasztott dolgokra (például ne ‘veregesse meg magát a hátán’, ha salátát eszik, vagy szidja magát, ha csokoládét eszik). Ne változtassa meg saját étkezési szokásait az étkezési rendellenességgel küzdő személy körül, de próbáljon meg sem nagy ügyet csinálni belőle.
- az étkezéseknek nem szabad csatatérré válniuk
a frusztrációkat és érzelmeket ki kell fejezni, de nem az étkezések idején; ez már valószínűleg nagyon nehéz időszak. Próbáljon távol tartani a beszélgetést az étkezési rendellenességtől, ha étel van az asztalon. Ha étkezési támogatást nyújt valakinek, akinek étkezési rendellenessége van, adjon hiteles bátorítást, például “nagyon büszke vagyok a kemény munkádra”, és érezze át, hogyan érzi magát (“tudom, hogy ez nagyon nehéz neked”).
- fogadja el a felelősség korlátozásait
a család és a barátok támogatása és bátorítása létfontosságú; azonban az étkezési zavarban szenvedő személy felelőssége, hogy megtegye a szükséges lépéseket a gyógyulás felé. Nem kezelheti a rendellenességgel kapcsolatos összes problémát. A családtag vagy barát szerepe egyedülálló, és valami, amit a terapeuta nem lehet — csakúgy, mint a terapeuta szerepe, amit egy családtag vagy barát nem vállalhat. Ne hibáztasd magad, ha a dolgok rosszul mennek, vagy az a személy, akit érdekel a visszaesés, vagy rossz napja van.
- fontolja meg a függetlenség előmozdítását, mint hosszú távú célt
a serdülők és a fiatal felnőttek számára egészséges és fejlődési szempontból megfelelő a függetlenség növelése; ez azonban nehéz lehet, ha a személy rosszul van, és nem képes jó döntéseket hozni magának. Jól ismert, hogy a családtagok fontos szerepet játszhatnak az étkezési rendellenességek gyógyulásának támogatásában, azonban a családi beavatkozás és részvétel szintje függ a személy életkorától, attól, hogy milyen mértékben veszélyeztetheti egészségét, és más tényezőktől, például az életviteltől és az étkezési támogatástól. Az a cél, hogy önállóan élhessenek és eltarthassák magukat, ösztönözheti a fellendülés folytatását.
- állítsa be a határokat
ha valaki úgy viselkedik, hogy nehéz az Ön számára, akkor rendben van, hogy tudassa vele, hogy viselkedése nem elfogadható, vagy nem tud segíteni ebben az időben. Csak olyan határokat állíthat be, amelyeket érvényesíthet. Például, ha az étkezési rendellenességben szenvedő személy arra kéri, hogy támogassa őket, ha rossz napja van, vagy egyedül van szüksége, akkor a legjobb, ha őszinte vagy. Tisztelettel mondd el nekik, hogy bár ma nem tudsz segíteni, talán megkérdezhetnek egy másik barátot vagy családtagot. A határok az öngondoskodás hatalmas részét képezik, és valójában erősítik a kapcsolatot, nem pedig bántják.
- csinálj úgy dolgokat, mint általában
az étkezési zavarban szenvedő személynek meg kell tanulnia együtt létezni az étellel és más emberekkel, ahelyett, hogy megtanulna együtt létezni az étkezési rendellenességgel. Próbáljon meg nem változtatni az étkezési időkön, az ételvásárláson, a kirándulásokon, a beszélgetési témákon vagy más érdekeken.
- különítse el a személyt a rendellenességtől
emlékeztesse magát arra, hogy a személy viselkedése gyakran az étkezési rendellenesség tünete, nem pedig a karakterük tükröződése. Azáltal, hogy elválasztjuk az embert a rendellenességtől, emlékeztetünk arra a személyre, akit korábban ismertünk, valamint arra a személyre, akivé újra válhatnak. Ez a személy még mindig nagyon jelen van, de betegsége megakadályozza, hogy teljesen önmaguk legyenek.
- élvezze a dolgokat együtt
fontos, hogy ne hagyja, hogy az étkezési rendellenesség a család vagy a kapcsolat középpontjába kerüljön. Továbbra is élvezze a dolgokat együtt, amit mindig is tett. Mesélj nekik a saját életedről, és arról, ami izgalmas vagy érdekes számodra. Ez több reményt adhat nekik a gyógyulás felé, amikor az elméjük nem lesz elfoglalva a testükkel vagy az ételükkel.
- töltsön időt a család vagy a baráti csoport többi tagjával
az étkezési rendellenességben szenvedő személy fontos, de nem több, mint más emberek. Ne hagyja figyelmen kívül más kapcsolatait, miközben étkezési rendellenességgel küzd. Győződjön meg róla, hogy időt ad magának olyan emberekkel, akik teljesen elkülönülnek az étkezési rendellenességgel küzdő személytől, így szünetet kap, és nem ég ki.
- Legyen tájékozott
hasznos lehet az étkezési rendellenességekkel, a helyreállítási történetekkel, a megküzdési stratégiák kidolgozásával és a támogató csoportokban való részvétellel kapcsolatos információk. Sok könyvet és könyvet írtak a családoknak és a barátoknak. Minél képzettebb vagy, annál inkább képes leszel megérteni és megérteni, hogy min mennek keresztül, ami segíthet abban, hogy jobban támogasd őket és magadat.
- vigyázz magadra
szerezzen annyi támogatást és információt, amennyire szüksége van. Támogató csoportok, rokonok, barátok, tanácsadók, telefonos támogatási vonalak és más szakemberek hasznosak lehetnek. Az öngondoskodás ugyanolyan fontos, mint az étkezési rendellenességgel küzdő személy gondozása.
- légy türelmes
az étkezési rendellenességek bonyolultak, és a gyógyulás eltarthat egy ideig. Néha fontos, hogy emlékeztesse magát arra, hogy a személy nem akar rosszul lenni, de hiányzik a képesség, hogy gyorsan legyőzze a rendellenességet. A helyreállításra nincs konkrét időkeret.