kalkulus

a derivált oldaldefiníciójában megtaláltuk a természetes logaritmus függvény származékának kifejezését \(y = \ Ln x:\)

\

most a logaritmikus függvényt tetszőleges bázissal vesszük figyelembe, és megkapjuk a származékának képletét.

vegyük tehát a \(y = {\log _a}x,\) logaritmikus függvényt, ahol az \(a\) alap nagyobb, mint nulla, és nem egyenlő \(1:\) \(A \gt 0\), \(a \ne 1\) értékkel. A derivált definíciója szerint \(\Delta x \gt 0\) növekményt adunk a független változóhoz \(x\) feltételezve, hogy \(x + \Delta x \gt 0\). A logaritmikus függvény a \(\Delta y\) értékkel növekszik, ahol

\

osszuk el mindkét oldalt \ (\Delta x:\)

\ = \frac{1} {{\Delta X}} {\log _A} \ frac{{x + \ Delta x}}{x} = \ frac{1} {{\Delta X}} {\log _a} \ balra ({1 + \frac{{\Delta X}}{x}} \jobbra).\]

jelöli \({\Frac{{\Delta x}}{x}} = {\frac{1}{n}}\). Ezután az utolsó kapcsolat átírható

\

a logaritmusok teljesítménytulajdonságát felhasználva megkapjuk:

\

tegyük fel, hogy \(\Delta x \ nak nek 0\) (ebben az esetben \(n \ nak nek \ infty\)), megtaláljuk a növekmények arányának határát, azaz a logaritmikus függvény deriváltját:

\ = \frac{1}{x} {\log _A}\balra.\]

itt egy összetett függvény határának tulajdonságát használtuk, mivel a logaritmikus függvény folytonos. A szögletes zárójelben lévő határ a híres \(e\) transzendenciális számhoz konvergál, amely megközelítőleg \ (2.718281828 \ ldots:\)

\

következésképpen a logaritmikus függvény deriváltja a következő

\

a logaritmusok alapváltozási képletével rendelkezünk:

\

így,

\

ha \(a = e\), megkapjuk a természetes logaritmust, amelynek deriváltját a \({\left( {\Ln x} \right)^\prime } = {\frac{1}{x}} képlettel fejezzük ki.\)

megjegyezzük egy másik fontos különleges eset − a derivált a közös logaritmus (a bázis \(10\)):

\

ahol a \(M\) szám egyenlő \(M = {\log _ {10}}e \ KB 0,43429 \ ldots\)

vegye figyelembe, hogy a \(\left( {{{\log }_A}x} \right)^\prime = \frac{1}{{x\Ln a}}\) képletet az első alapelvekből származtattuk – a derivált határdefiníciójának felhasználásával. Mint a logaritmikus függvény bázissal \(a\) \(\bal({a \ gt 0} \ jobb.\ ), \ (\balra.{a \ne 1}\right)\) és az azonos bázisú exponenciális függvény kölcsönösen inverz függvénypárokat alkot, a logaritmikus függvény deriváltja az inverz függvény tételével is megtalálható.

tegyük fel, hogy kapunk egy pár kölcsönösen inverz függvényt \(y = f\left( x \right) = {\log_a}x\) és \(x = \varphi \left( y \right) = {a^y}.\ ) Akkor

\

az adott esetben \(a = e\), a deriváltat az adja meg

\

az alábbi példákban határozza meg az adott függvény deriváltját.

megoldott problémák

kattintson vagy koppintson egy problémára a megoldás megtekintéséhez.

Példa 1

\

Példa 2

\

Példa 3

\

Példa 4

\

Példa 5

\

Példa 6

\

Példa 1.

\

megoldás.

Differenciáljon a hányados szabály használatával:

\

ahol \(x \ gt 0.\)

példa 2.

\

megoldás.

a termék és a különbség szabályai szerint

\^\prime = {\left( {x\Ln x} \right)^\prime } – x’ = x’\Ln x + x{\left( {\Ln x} \right)^\prime } – x’ = 1 \cdot \ln x + x \cdot \frac{1}{x} – 1 = \ln x + \cancel{1} – \cancel{1} = \ln x\;\;\balra( {x \gt 0} \jobbra).\]

példa 3.

\

megoldás.

a termékszabályt, a láncszabályt és a természetes logaritmus deriváltját használva

\

példa 4.

\

megoldás.

\^\prime = \frac{1}{{{x^2} – 2x}} \cdot \balra( {{x^2} – 2x} \jobbra)^\prime = \frac{{2x – 2}}{{{x^2} – 2x}}}.\]

példa 5.

\

megoldás.

a hatalmi szabály és a láncszabály szerint,

\^\prím = – 1 \ cdot {\left ({\Ln x} \ right)^ {- 2}} \cdot \left( {\Ln x} \right)^\prime = – \frac{1}{{{{\ln }^2}x}} \cdot \frac{1}{x} = – \frac{1}{{x\,{{\ln }^2}x}}.\]

példa 6.

\

megoldás.

a láncszabály szerint,

\

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.