A munkahelyi ellenségek kiküszöbölése – ms. karrier lány
nem fogom szépíteni – az” ellenségek ” a munkahelyen szar. Elvonja a figyelmünket a munkánk elvégzéséről, és a pletyka és a politika világába dob minket. Mindannyian meg tudnánk csinálni olyan szabotázsügynökök nélkül, mint Dwight Schrute a munkánkban (többségünk számára, akik korábban figyelték az irodát).
gyakran előfordul, hogy egy munkatárs féltékenységből ellenséggé válik. Nagyszerű vagy valamiben, amiben rossz, vagy megszokta, hogy az a személy, aki a rangsor tetején van, és fenyegetést jelent. Ezután kampányba kezd, hogy minden fordulóban rosszul nézzen ki.
még akkor is, ha teljesen elkerüli az embert, vagy kétszer-háromszor ellenőrzi munkáját, hogy megbizonyosodjon arról, hogy tökéletes-e, az “ellenség” megtalálja a módját, hogy szembeszálljon veled, vagy beszennyezze nagyszerű munkáját. A hátad mögött beszél rólad, és olyan hazugságokat talál ki, amelyeket nehéz megcáfolni. Végül eljut a kötél végéig. Úgy érzi, hogy tennie kell valamit…de mi a legjobb stratégia, hogy megszabaduljon ettől a bosszantó nemesistől? A helyzet figyelmen kívül hagyása már nem lehetséges.
bár csábító (személyiségétől függően), a konfrontáció nem mindig a legjobb megoldás. Ez még brutálisabb küzdelemhez, esetleg magatartási kódex megsértéséhez és fegyelmi eljáráshoz vezethet (ha a dolgok elszabadulnak). A cég megy a rekord, mondván, hogy a legjobb, amit tehetünk, hogy menjen, és mondd el a főnök a helyzetről, vagy jelentse az esetet HR. vannak bizonyos előnyei, hogy ez, de ez gyakran vezet a harag között a munkatársak, vagy ha címkézik, mint egy tattle-tail.
aztán mindig ott van a “tűz elleni küzdelem tűzzel” megközelítés, ahol elkezdesz harcolni a maga módján azzal, hogy pletykákat indítasz az “ellenségedről”, miközben megtalálod a módját, hogy rosszul nézzenek ki. Ez lehet a leginkább örömteli válasz, de végül kevésbé ideális, mert ha elrontja a “kémelhárítást”, akkor úgy fog kinézni, mintha az arcára esett volna, és bajba kerülhet.
néha a fenti műveletek egyike a helyes út, de gyakran nagyobb a kockázata annak, hogy nem fogja elősegíteni a kívánt eredményeket.
az egyik legjobb válasz ellentétes intuitív. Nagy alázatot és büszkeséget is igényel. Gyakran a legjobb választás az, ha tanácsot kér az ellenségétől. Tudom, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint megtenni, de előnyei vannak.
kezdetben az ellenséget teljesen lefegyverzik. Látni fogja, hogy feljössz hozzájuk, és előhúzza a fegyvereit, támadásra készen, csak hogy teljesen leereszkedjen… a legtöbben megtanultuk, hogy nagyon nehéz vitatkozni magaddal. Ha kedves vagy velük, és megfelelő hangon közelíted meg, szó szerint nem fogja tudni, mit tegyen.
a főiskolán kívül egy olyan vezetői program része voltam, amely az első naptól kezdve nagyszerű vezetői tapasztalatokat kínált a közelmúltban. Az első munkahelyemen volt egy társmenedzserem, aki nagyon utált! Azt akarta látni, hogy kudarcot vallok, mert az #1 csapatot irányította, és a csapatom drámaian javult. Még rosszabb, hogy nem úgy bánt velem, mint egy társával, úgy beszélt hozzám és úgy lépett kapcsolatba velem, mintha neki dolgoznék. Megvetettem, ahogy viselkedett velem! Még arra a pontra is eljutott, hogy néhány hibáját rám hibáztatta, még akkor is, amikor segítettem neki, csak barátságos lenni.
miután komolyan elgondolkodtam a “tűzzel való tűz elleni küzdelemről”, hátrébb léptem, és megnéztem a tettei mögött rejlő motivációt. Fiatal gyerek voltam, rögtön az egyetemen, ő pedig majdnem dolgozott 10 évek. Jó volt benne, de hiányzott belőle a kreativitás és az energia. Ez gyakran akkor fordul elő, amikor új vagy egy szerepben, és van olyan személy, akinek több tapasztalata van, mint te, akit fenyegetnek.
elhatároztam, hogy odamegyek hozzá (egy az egyben, nem egy csoport előtt), és segítséget kérek tőle. Nagyon jó volt a csapata teljesítményének nyomon követésében,és kritizált, hogy nem végeztem elég jó munkát. Az évek során számos rendszert és folyamatot hozott létre, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a játékuk tetején teljesítenek.
amikor beszéltem vele, azt mondtam: “Sandy, nagyon küzdök a csapatom teljesítményének figyelemmel kísérésével, és a csapatom nem igazán tisztel engem. Látom, hogy a csapatod mennyire tisztel téged, és hogy mennyire elképesztő voltál a csapatod teljesítményének nyomon követésében és annak biztosításában, hogy a legjobbat teszik. Tud ajánlani nekem bármilyen tanácsot, hogyan válhat jobban, hogy egy menedzser ezeken a területeken, mint te?”Még mindig emlékszem az üres pillantásra, amelyet kezdetben adott nekem. Aztán elkezdett tanácsot adni nekem. És folyton arról beszélt, hogy hogyan lehetnék jobban. Még akkor is, ha a megjegyzései helytelenek vagy leereszkedőek voltak, megharaptam a nyelvemet. Azután, megköszöntem neki a visszajelzést.
de a folyamat itt nem ér véget. Fontos, hogy ténylegesen végre legalább egy (ha nem néhány) a darab tanácsot az ellenség ad. Elkezdtem használni néhány technikáját, majd visszajöttem, és elmondtam neki, hogy végrehajtottam a tanácsát, és hogy ez jobbá tette a dolgokat (még akkor is, ha nem javította a dolgokat annyira), és ismét megköszönte a tanácsot.
valami csodálatos történt ezután. Sandy elkezdett kortársként kezelni, és nem kritizálta azokat a dolgokat, amelyeket a többi társunkkal tettem. Még tanácsot is kért tőlem, hogyan csináltam pár dolgot, amiben nagyon jó voltam! Dióhéjban, anyádnak igaza volt, “öld meg őket kedvességgel.”
volt valaha munkahelyi drámája vagy ellensége? Mi működött az Ön számára? És mi nem működött? Mit gondol erről a számláló intuitív módszerről?